Az őszi, téli hónapok beálltával egyre szaporodnak a hurutos, lázas megbetegedések. A gyakori felső-légúti fertőzések mellett, szövődményes esetekben alsó légúti fertőzések is kialakulhatnak. Mikor is beszélünk alsó-légúti megbetegedésekről, melyek a leggyakoribb kórképek, melyek a legfontosabb tünetek?
Anatómiailag a légcső alsó része, a hörgők, a hörgőcskék, a léghólyagocskák képezik az alsó-légutakat. Az alsó-légutak leggyakoribb megbetegedése a hörghurut, valamint a tüdőgyulladás. A hörghurut esetében a légutakba került kórokozók által kiváltott gyulladás a hörgőkben, míg tüdőgyulladás esetében a léghólyagocskákban zajlik. A hörghurut, a tüdőgyulladás leggyakoribb kórokozói a baktériumok és a vírusok.
A heveny hörghurut mintegy 24-48 órával követheti a felső-légúti fertőzést, torokgyulladást. A nem kellően működő védekező rendszer következtében a kórokozók lejutnak a hörgőkig. Itt megindul a kórokozók szaporodása, majd ennek következtében a gyulladásos reakció lép fel. A heveny hörghurut legjellegzetesebb tünetei a rossz közérzet, a láz, a köhögés és a köpetürítés. A köpet kezdetben nyálkás, fehéres színű, bakteriális felülfertőzés esetén pedig sárgás-zöldes színűvé válik. Ha a hörgőkben pang a váladék, nehezen ürül ki, ez tovább segíti a baktériumok szaporodását. A gyermek vizsgálatakor a tüdő felett a hörgőkben pangó váladék okozta úgynevezett „szörtyzörejeket” hallunk. A mellkas röntgen-felvételen hörghurut esetében beszűrődés nem látható.
A hörghurut kezelésében is elsőrendű fontosságú a hörgőkben pangó váladék eltávolítása. A köhögés ezt a tisztító folyamatot segíti. Amennyiben a köhögés nedves jellegű – a köhögés kapcsán köpet is ürül – produktív köhögésről beszélünk. A váladék könnyebb kiürülését, folyékonyabbá tételét a váladék „felszakadását” különböző váladékoldók is elősegíthetik. De azt is tudnunk kell, hogy a legjobb váladékoldást a megfelelő folyadékbevitel biztosítja, ezért a beteg gyermek folyadékbevitelét feltétlenül szorgalmaznunk kell. Csecsemőkorban a köhögés még kevésbé hatékony, így a váladékot a csecsemő nehezebben köhögi fel. Ebben az életkorban jó hatású a csecsemő mellkasának „kloppfolása”. Miről is van szó? Ha ujjainkat összeszorítjuk, és tenyerünkkel kúpot képezünk, akkor a mellkas „ütögetésekor” kúpozott tenyerünk és a mellkas között levegőcsapda képződik. „Ütögetéskor” a mellkasi rezonancia ráterjed a hörgők falára, és az ott lévő váladék könnyebben leválik. Amennyiben bakteriális fertőzésre van gyanú antibiotikus kezelés is szükséges lehet.
A tüdőgyulladást is általában valamilyen felső-légúti fertőzés előzi meg. A legyengült állapot, a védekező rendszer csökkent működése segít a kórokozók elszaporodásának, a fertőzés ráterjedésének az alsóbb légutakra, a léghólyagocskákra. Tüdőgyulladás (különösen újszülött-csecsemőkorban) a véráramban lévő kórokozók szóródásának következményeként is létrejöhet. A betegséget rossz közérzet, magas láz, étvágytalanság, köhögés, légzési nehezítettség, szapora légzés kíséri. A gyermek bágyadt, elesett általános állapotú. A fenti tünetek észlelésekor feltétlenül orvoshoz kell fordulni. A gyermek fizikális vizsgálatával, hallgatózás, kopogtatás segítségével az esetek nagy részében már felállítható a diagnózis. A laboratóriumi vizsgálatok, a mellkasröntgen felvétel a tüdőgyulladás kiterjedésének, súlyosságának megállapításában segít. Azt is tudnunk kell, hogy a folyamat gyorsan, akár órák alatt is változhat. A mellkasröntgenen a tüdőgyulladás röntgen jelei sok esetben csak napok múlva észlelhető. A klinikai lefolyás, szükség szerint elvégzett laboratóriumi, bakteriológiai vizsgálatok, mellkas röntgenen észlelt elváltozás együttesen segítenek a diagnózis és a helyes terápia kiválasztásában. A súlyos bakteriális fertőzés esetén a gyermekek feltétlenül kórházi kezelést igényelnek. A kórokozó elpusztítására az antibiotikumot, a nagyobb hatékonyság érdekében injekció, vagy infúzió formájában adják. Emellett egyéb kiegészítő, tüneti kezelés is sok esetben szükséges, pl. köhögéscsillapítás, váladékoldás, hörgtágító kezelés stb. A tüdőgyulladásban szenvedő gyermek esetében is nagyon fontos a megfelelő folyadékbevitel, a megfelelő táplálás.
A megelőzésről néhány szót. Közismert, de nem elég következetesen alkalmazott módszerek tartoznak ide. Az időjárásnak megfelelő réteges öltözködés mellett, a vitamindús táplálkozás, kiegyensúlyozott életmód is segítenek az egészség megőrzésében. A gyermeket télen is vigyük szabad levegőre, sétálni, játszani. Fertőzéses időszakban kerüljük a tömeget, a közösséget, bölcsőde, óvoda.